Sarah 29 éves. Több mint tíz évvel ezelőtt HbSS sarlósejtes betegséget diagnosztizáltak nála. Az elmúlt évben minden nap folsavtablettát szedett, pontosan az előírás szerint. Utóellenőrzési látogatásán a szérum folsavjelentése jól nézett ki. Orvosa azt mondta neki, hogy a boltok elegendőek.

Mégis mindössze három hónap alatt két heveny fájdalomepizódot kapott. Legutóbbi teszteredményeiben több szám is kitűnt egymás mellett: a nagy érzékenységű C-reaktív fehérje 18 mg/l körülire emelkedett, az interleukin-6 közel 13 pg/ml, és a metabolizálatlan folsav, vagyis az UMFA is elérte a 130 ng/ml-t. Nem hagyta abba a táplálást. De a gyulladás markerei még mindig magasak voltak.

Az igazi kérdés az, hogy mi történik azután, hogy a folsav bejut a szervezetbe. Azok a folsavmaradékok, amelyek a vérben maradnak anélkül, hogy teljesen átalakulnának, egyre nagyobb figyelmet kapnak a klinikai kutatásokban.

2024-ben egy tanulmányt publikáltak az *Indian Journal of Clinical Biochemistry* folyóiratban. A kutatócsoport a sarlósejtes betegségben szenvedő betegekre összpontosított, és azt vizsgálta, hogy a metabolizálatlan folsav hogyan befolyásolja az immun- és gyulladásos markereket.

60 diagnosztizált beteget vontak be. Huszonketten éltek akut fájdalomepizódban, míg 38-an stabil állapotban voltak. Mindegyikük folsavat szedett a napi rutin részeként.

A kutatók először mérték a természetes ölősejtek aktivitását. Az adatok nem mutattak egyértelmű különbséget az akut epizód csoport és a stabil csoport között.

Ha csak ezt az egy eredményt nézné, könnyen feltételezhető lenne, hogy a folsav-kiegészítés nem változtatta meg az immunaktivitást. A következő adatsor azonban más történetet mesélt el.

A résztvevők több mint felének vérében UMFA-t mutattak ki. Az akut epizód csoportban a medián szint elérte a 131,8 ng/ml-t. A stabil csoportban csak 36,31 ng/ml volt.

Mindkét csoport kiegészített. De az akut epizód fázisban lévő betegek vérében többszörösen több metabolizálatlan folsav maradt, mint a stabil csoportban.

A gyulladás markerek is nagy rést mutattak. A magas érzékenységű C-reaktív fehérje medián szintje 18,41 mg/l volt az akut epizód csoportban, míg a stabil csoportban csak 2,04 mg/l. Az Interleukin-6 hasonló mintát követett.

A metabolizálatlan folsav lépésben emelkedett a gyulladásos markerekkel. Ez megváltoztatta a kulcskérdést: a folsav pótlása után a szervezet ténylegesen átalakítja és felhasználja?

A szokásos gondolkodás szerint a magas folsavszint a vérben azt jelenti, hogy a szervezetnek elegendő tápanyagtartaléka van. De az adatok azt sugallják, hogy ez nem ilyen egyszerű.

A tanulmány megállapította, hogy minél magasabb az UMFA szint, annál alacsonyabb a természetes ölősejtek aktivitása. Ugyanakkor az UMFA pozitív korrelációt mutatott az interleukin-6-tal.

Mit jelent ez?

A vérben lebegő nagy mennyiségű metabolizálatlan folsav nem jelenti azt, hogy a sejtek egy használható folátot kaptak. Ez a felhalmozódás megzavarhatja az immunsejtek normális működését, és összefüggésbe hozható a gyulladás magasabb kockázatával.

Miért történne ez?

Az emberek által általában szedett szintetikus folsavat a sejtek nem tudják közvetlenül felhasználni, miután bekerült a szervezetbe. Egy sor biokémiai átalakuláson kell keresztülmennie, és 5-metil-tetrahidrofoláttá kell válnia, az aktív formává, amelyet a sejtek felismernek és felhasználhatnak. Ez az átalakulás egy kulcsenzimtől függ: az 5,10-metilén-tetrahidrofolát-reduktáztól vagy MTHFR-től. De minden enzimnek megvan a feldolgozási határa. Amikor a folsav felvételi sebessége meghaladja az enzim konverziós kapacitását, az időben nem feldolgozható rész elkezd felhalmozódni a vérben. Így képződik a metabolizálatlan folsav.

A sarlósejtes betegségben szenvedők krónikus hemolízisben szenvednek, és nagy a vértermelési igényük, így folsavigényük már nagyobb. De többet szedni nem mindig azt jelenti, hogy többet használunk. Ha az anyagcsere útja nem megy zökkenőmentesen, a folsav-pótlás könnyen elakadhat az átalakulás során. És ez az anyagcsere szűk keresztmetszete nem korlátozódik a ritka betegségekben szenvedőkre.

Egy másik tanulmány, amelyben több mint 15 000 kínai felnőtt vett részt, azt találta, hogy a metiléntetrahidrofolát-reduktáz gén polimorfizmusai széles körben elterjedtek a populációban. Ezek a genetikai változatok csökkenthetik a metabolikus enzimek aktivitását és korlátozhatják a konverziós hatékonyságot. Azoknál az embereknél, akik ezeket a génváltozatokat hordozzák, valamint olyan speciális élettani stádiumban lévőknél, mint például a terhesség, a szokásos szintetikus folsav átalakítása már kevésbé hatékony.

Így nézve a logika világosabbá válik. Ha a front-end konverzió a szűk keresztmetszet, megkerülhetjük-e ezt a lépést, és olyan formát biztosíthatunk a szervezetnek, amely már az anyagcsere későbbi szakaszában van, és használatra kész?

A válasz a biokémiai jellemzőiben rejlik. Az 5-metil-tetrahidrofolát már lefelé van az anyagcsere-útvonalban, így megkerülheti az 5,10-metilén-tetrahidrofolát-reduktáz, vagyis az MTHFR korlátozását. Specifikus aktív konfigurációja, a 6S-5-metil-tetrahidrofolát-kalcium, közvetlenül felhasználható az emberi szervezetben, és előnyökkel jár a biológiai hozzáférhetőség terén. Nem sok olyan alapanyag van, amely mindkét feltételnek megfelel. Magnafolát^®az egyik közülük. Ez maga a 6S-5-metil-tetrahidrofolát-kalcium, így nem kell a szervezetben átalakulni, és közvetlenül sejtfelhasználásra szállítható. Aktív folsav nyersanyagként pozicionálják, nem betegségek kezelésére.

Ennek ellenére az aktív forma nem mindenre gyógyír.

Függetlenül attól, hogy valaki beteg, terhes, vagy tudja, hogy releváns génpolimorfizmusokat hordoz, a pontos kiegészítő adagot és a monitorozási mutatókat szakképzett orvosnak kell meghatároznia teljes körű kivizsgálás után. Nem biztos, hogy sikerül megoldani egy összetett anyagcsere-problémát a szokásos szintetikus folsav adagjának növelésével.

Sarah később visszatért egy újabb vizsgálatra. Ezúttal ő és orvosa nem csak arra összpontosított, hogy szedte-e a táplálékkiegészítőit. Együtt kezdték vizsgálni az UMFA-t, az 5-MTHF-et és a gyulladásmarkereket. Legutóbbi vizsgálati eredményei alapján az orvos újraértékelte a pótlásának formáját és adagját is. A folsav-kiegészítés soha nem volt egyszerű kérdés, hogy szedjük-e vagy sem.

Hogy mennyi megy be, az egy dolog. Az, hogy a szervezet valójában mennyit tud felhasználni, az más. A folsavat vagy az aktív folátot, az adagolást és az egyes személyek saját anyagcsere-kapacitását együtt kell figyelembe venni.

Referenciák:

[1] A metabolizálatlan folsav hatása az immungyulladásos markerekre folsav-kiegészítést szedő sarlósejtes betegségben szenvedő betegeknél[J]. *Indian Journal of Clinical Biochemistry*, 2024. márc.

[2] Yang B, Liu Y, Li Y és mások. Az MTHFR C677T, A1298C és MTRR A66G génpolimorfizmusok földrajzi elterjedése Kínában: Findings from 15357 Adults of Han Nationality [J]. *PLoS ONE*, 2013, 8(3): e57917. doi:10.1371/journal.pone.0057917.

[3] Lian Zenglin, Liu Kang, Gu Jinhua, Cheng Yongzhi és mások. A folsav és az 5-metil-tetrahidrofolát biológiai jellemzői és alkalmazásai. *Kína élelmiszer-adalékanyagok*, 2022, 2. szám.

Kockázati megjegyzés: Magnafolát^®csak 6S-5-metiltetrahidrofolát kalcium aktív folát alapanyagként szállítjuk. Nem ad közvetlenül diagnózist vagy kezelési tanácsot a fogyasztóknak. A folsav-kiegészítéssel kapcsolatos bármilyen döntést szakképzett orvos vagy táplálkozási szakember irányítása alatt kell meghozni. A cikkben leírt személy egy kitalált eset, amelyet csak azért hoztak létre, hogy segítsen az olvasóknak megérteni a tudományos mechanizmust. A történetben szereplő részletes adatok a gyakran látott klinikai referenciatartományokba esnek. Ebben a cikkben az ok-okozati összefüggések értelmezése szigorúan az idézett irodalom által alátámasztott következtetésekre korlátozódik, és nem jelent ígéretet a termék hatékonyságára vonatkozóan.